Engedéllyel és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek

engedélyköteles

Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet  az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről. A témához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, továbbá a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.

Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!

A fenti jogszabályok legfontosabb részeinek köznyelven is megfogalmazott illetve kiegészített kivonatát közöljük alább, a lakosság részére leggyakrabban felmerülő eseteket és kérdéseket számba véve:

Mikor nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet):

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

Ez azt jelenti, hogy ha pl. teherhordó falban nyílást szeretnénk létesíteni, az korábban engedélyköteles tevékenységnek minősült, azonban az új jogszabály értelmében nem minősül engedélyköteles tevékenységnek, csak akkor, ha az zártsorúan vagy ikresen érintkezik, és hozzányúlunk vagy az alapozásához vagy bármely más tartószerkezeti eleméhez. Társasházi lakásokban történő teherhordó szerkezet bontásához azonban figyelembe kell vennünk a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat is, ld. lejjebb.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

Ráadásul, ha úgy cserélünk homlokzati ablakot, hogy a nyílásáthidaláshoz is hozzányúlunk, illetve szélesítjük vagy arrébb helyezzük azt, akkor sem szükséges engedélyt kérnünk, legalábbis a jogszabály nem rendelkezik erről.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

Korábban ezt is a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásához kötötték, azonban az új szabályozásban már nem szerepel ez a kikötés.

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7. A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

Tehát pl. egy szerszámoskamra vagy egyéb építmény építése, bővítése a fenti feltételekkel nem engedélyköteles. Ebben a pontban a paraméterek kerültek növelésre a korábbi állapothoz képest: 50m3-ről 100 m3-re, és 3,0 m-ről 4,5 m-re.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

  1. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
  2. urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

  1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
  2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
  3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
  4. ideiglenes fedett lovarda,
  5. legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

Ebből a pontból is kikerültek a korlátozó számok.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

Tehát bizony, egy 1,6 m magasságú támfal már engedélyköteles. Ezt sokszor nem tudják vagy figyelmen kívül hagyják.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli út, parkoló, áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

 

Milyen esetben illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:

  • műemléket érint,
  • helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
  • érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.

A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

További hasznos információk: Lakossági tájékoztató

 

Társasházi főfal bontások a társasházi törvény szemszögéből (2003. évi CXXXIII. törvény 21. § (1) és (2) bekezdés):

21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.

(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az (1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.

 

Mikor kell egyszerű bejelentési tervet készíteni? (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1.§)

1. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) kötött építési tevékenység

  1. a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
  2. műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
  3. a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,
  4. műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,
  5. az a)-d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.

(1a) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele

  1. a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban,
  2. a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele,
  3. a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolás feltöltése, valamint
  4. 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.