Mekkora házat lehet építeni engedély nélkül 2023-ban?

Természetesen amikor házat vagy valamilyen egyéb szerkezetet, építményt építünk telkünkre, sokan szeretnénk elkerülni a bürokratikus engedélyeztetési eljárás vagy az egyszerű bejelentési eljárás lefolytatását és a vele járó költségeket. Ez teljesen érthető, hiszen sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha engedély nélkül lehetne építkezni. De nézzük meg, mit mond a törvény arról, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül?

mekkora házat lehet építeni engedély nélkül

Engedélyköteles építés törvényi háttere - nézzük benne van-e, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül

Azt, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül, azt a törvény meghatározza.

Először is nézzük át a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletének ide vonatkozó részeit, mely meghatározza az engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listáját:

1a. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha pl. egy olyan terasszal bővítjük az épületet, ami a hasznos alapterületbe nem számít bele, akkor azt engedély nélkül megtehetjük. Mikor számít bele a hasznos alapterületbe? ....

Ha lapostetős épületre szeretnénk egy új tetőt építeni, akkor az már engedélyhez kötött.

3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

Tehát ha a házunkban új kéményt szeretnénk építeni, akkor azt az építési hatósággal nem kell engedélyeztetni.

4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

Ha a házunk mellé szeretnénk kéményt építeni, akkor azt 6,0 m magasságig engedély nélkül megtehetjük.

5. Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.

Ha nem támasztjuk le máshol, csak a homlokzathoz rögzítjük, nem engedélyköteles.

7. ...kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

Kicsi üzlet, bódé, stb. építése, amely kisebb, mint 20 m2, nem engedélyköteles. Természetesen saját telken, nem akárhol.

8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.

Na itt kezd érdekes lenni, mivel ha tudjuk tartani a fenti paramétereket, és nem emberi tartózkodásra szolgál, akkor nem engedélyköteles. Nézzük meg egy kicsit a definíciót:

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény: Az az építmény, mely rendeltetése, funkciója alapján nem emberi tartózkodásra szolgál. A jogszabály nem zárja ki az emberi tartózkodásra alkalmasságot, így a rendeltetés vizsgálandó. Fontos azonban, megjegyezni, hogy építményről beszélünk, tehát nem lehet jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló, vagyis az emberi tartózkodás az épületben nem lehet elsődleges, illetve meghatározó.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

Tehát a kis kukatárolónk nem engedélyköteles, ahogy a sorompó vagy egy árnyékoló, napvitorla sem.

31. A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet

Mondjuk ez nem egy nagy pince (pl. 2,5x4x2 m), de legalább nem kell hozzá engedély.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Ezek leginkább ideiglenes építmények, használat után úgyis a legtöbb esetben lebontják.

33. A lakó rendeltetést bemutató épület építése, amely a nemzetközi innovációs házépítő verseny keretében vagy kutatási, kiállítási célból valósul meg.

Összefoglalás

Ha tehát a fentiek alapján újra megnézzük az eredeti kérdésünket, hogy mekkora házat lehet építeni engedély nélkül... nos, ha lakóházra vagy valamiféle hétvégi házra, nyaralóra gondolunk, akkor a rövid és tömör válasz az, hogy semekkorát. Nem lehet házat építeni engedély nélkül. Különböző ilyen-olyan kisebb szerkezeteket igen, de házat semekkorát nem lehet.

Porotherm áthidalók szakszerű elhelyezése

Sajnos jártunkban-keltünkben rengetegszer tapasztaljuk azt, hogy az ügyfeleink megveszik a Porotherm áthidalókat, majd azokat házilagosan megpróbálják beépíteni, de egyáltalán nincsenek tisztában ezeknek az áthidalóknak a működési elvével, és azzal, hogyan kell azokat szakszerűen elhelyezni. Ebben a cikkben kísérletet teszünk arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat elmagyarázzuk.

A legtöbb esetben, amikor áthidalóról beszélünk, akkor a Wienerberger áthidalói jutnak eszünkbe, gyakorlatilag ezekkel azonosítjuk AZ áthidalókat, de természetesen vannak más, hasonló áthidalások is, melyeket más gyártók gyártenek (pl. Bakonyterm). A Wienerberger AG egy osztrák téglagyártó cég, amely a világ legnagyobb téglagyártója. A Porotherm egy termékcsalád neve, melyet a Wienerberger gyárt. Gyártmányai közt szerepelnek a Porotherm termékcsalád előregyártott áthidalói is, melyeket ablak és ajtónyílások fölé szoktunk elhelyezni.

A Porotherm áthidalók típusai

Alapvetően - működési elvüket tekintve - kétféle áthidaló típust gyártanak, az egyik a normál, fektetett áthidaló (pl. A-10 vagy A-12 jelű különféle változatokban), a másik pedig az ún. elemmagas áthidaló (jelenleg M-25 jelű, régebben S jelű), melyet állítva kell elhelyezni.

PTH A-10 neo PTH A-12 PTH M-25
PTH A-10 neo PTH A-12 PTH M-25

Míg az M-25 jelű áthidalás alkalmazható egyszerű áthidalóként is rábetonozás vagy ráfalazás nélkül, addig az A-10 és az A-12 jelű kizárólag ráfalazással vagy rábetonozással alkalmazható. Ennek oka az áthidalók működési elvéből fakad.

Hogyan működnek a Porotherm áthidalók?

Egy felső oldalról súlyt viselő, felülről terhelt gerenda a súly hatására elmozdulna, meghajolna. A valóságban létre is jönnek ezek az elmozdulások, mégha szemmel esetleg nem is láthatók. A terhelés hatására a tartó felső oldalán nyomás, az alsó oldalán húzás keletkezik, ahogyan azt a lenti ábra mutatja.

hajlitott tarto

A falazott szerkezetekben az áthidalók a fenti ábrán a húzott zónában helyezkednek el, tehát a húzást veszik fel, míg a nyomást az áthidalóra történt rábetonozás vagy ráfalazás veszi fel. A Porotherm A-10 és A-12 jelű áthidalók magassága olyan kicsi, hogy nem tudják egyszerre felvenni a húzást és a nyomást is, tehát önmagukban nem működnek. Pusztán az áthidaló önmagában, ráfalazás vagy rábetonozás nélkül nem működik! Ezt nagyon fontos megérteni! Ezért is hívjuk ezeket kompozit áthidaló szerkezeteknek (a hasznos tulajdonságokat kihasználva több összetevőből összeállított anyag). Erre mutat példát a lenti ábra.

PTH beepites

Az elemmagas áthidalóknál más a helyzet, mivel ezek magassága és szerkezeti kialakítása elegendő ahhoz, hogy mind a nyomást mind pedig a húzást felvegyék, így alkalmazhatók rábetonozás vagy ráfalazás nélkül is. Amennyiben az elemmagas áthidalóra még rábetonozás (vagy ráfalazás) is történik, az növeli ezeknek az áthidalóknak a teherbírását.

Beépítés, elhelyezés

Ha a fenti elveket ismerjük, már tudjuk, hogyan kell szakszerűen beépíteni ezeket az áthidalásokat. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá lehetőleg egész falazóelem kerüljön. Ha ez nem megoldható, akkor a nem teljes méretű falazóelemet téglavágó géppel kell előállítani, kellő figyelemmel eljárva, hogy tégla esetében a bordák ne sérüljenek.

Az áthidalónak legalább 12 cm-t hosszúságban fel kell feküdnie a fogadó falszerkezetre. Az áthidalók felfekvését habarcsréteggel kell kiegyenlíteni. Utólagos nyílás kialakítása csak tartószerkezeti tervek vagy statikus szakvélemény alapján javasolt. A nyílás létrehozása előtt a nyílás fölött a falazatban az áthidaló szerkezetet kell kialakítani. A falazatot szakaszosan, először egyik, majd másik oldalon megvésve, szabad elhelyezni az áthidaló szerkezet előregyártott részét, illetve a hozzá tartozó nyomott zónát.

Amíg az áthidaló szerkezet el nem nyeri végleges teherbírását, nem szabad az alatta lévő nyílást kibontani. Utólagos áthidaló szerkezet beépítés esetén a tartószerkezeti tervben (tekintettel a falazat szilárdságára, és a várható igénybevételekre) meghatározott felfekvési hosszat (min. 12 cm) kell az áthidaló / áthidaló szerkezet előregyártott részének biztosítani.

A nyomott öv kialakítása

A nyomott öv kialakítható kisméretű tömör tégla ráfalazással vagy rábetonozással. Ráfalazáskor az áthidaló feletti falszakaszt különös gondossággal, szabályosan kötésben kell falazni (nem egyenes boltövként). A falazáshoz cementhabarcsot kell használni, és ügyelni kell mind a vízszintes, mind a függőleges fugák teljes habarcskitöltésére.

PTH nyomott öv

A rábetonozás vagy ráfalazás előtt a törmelékeket, laza részeket el kell távolítani az áthidaló tetejéről és be kell nedvesíteni azért, hogy az előregyártott húzott öv és a helyszínen készülő nyomott öv között megfelelő kapcsolat alakuljon ki.

Az építés közbeni alátámasztások csak a nyomott öv és a koszorú teljes megszilárdulása után távolíthatók el.

Alátámasztás a beépítés közben

A Porotherm A-10 neo és A-12 áthidalók építés közben alátámasztás nélkül egyáltalán nem terhelhetők. Az alátámasztó állványzatot még az áthidalók elhelyezése előtt kell elkészíteni. 2,0 m-es nyílásméretig középen egy helyen kell az áthidalókat alátámasztani, 2,0 m-nél nagyobb nyílás esetén két alátámasztás szükséges (lásd ábrák).

PTH áthidaló alátámasztása

Ha az áthidaló koncentrált terhet kap, a koncentrált teher alatt alá kell azt támasztani. Különös gondot kell arra fordítani, hogy a közvetlenül az áthidalók alá kerülő gerenda az egymás mellé helyezett összes áthidalót átfogja és alátámassza. Az alátámasztásokat csak az áthidaló feletti ráfalazás vagy rábetonozás és a koszorú teljes megszilárdulása után szabad eltávolítani. Az alátámasztó állványzat teherbírását és szakszerű kialakítását arra jogosult szakembernek (pl. felelős műszaki vezető) ellenőriznie kell.

További információk

A Porotherm áthidalók beépítéséről, teherbírásáról további információkat talál a gyártó weboldalán illetve alkalmazástechnikai útmutatókban:

Porotherm A-10 alkalmazástechnika

Porotherm M-25 alkalmazástechnika

 

Régi födémtípusok 1.

Mátrai födém - amit érdemes róla tudni

A Mátrai födém ismertetése

Mátrai födém

A födém a századfordulón (1893) szabadalmaztatott acélgerendák közötti gömbvas betonacél hálóra salakbetonból betonozott szerkezet volt. Az acélgerendákat 2,0-2,5 m-re helyezték el egymástól. A gömbvashálót a hengerelt acélgerenda felső övére erősítették, amely függőágy-szerűen belógott. Az akkori elképzelés szerint így a födém tulajdonképpen tisztán húzott gömbvasból áll, a salakbeton csak a gömbvasháló közeinek kitöltésére szolgál, de az erőjátékban nem vesz részt (mint a mostani vasbeton szerkezetekben), így a beton szilárdsága nem volt követelmény. (A statikai modell azonban később helytelennek bizonyult, és a födém acélgerendái alulméretezetté váltak.)

5+1 tipp mielőtt statikust hívna

Mielőtt tervezett átalakítási munkálataihoz statikust hívna, fontolja meg az alábbi pontokat a saját és vagyonának biztonsága érdekében: 

1. Szerepel-e a statikus a Kamarai Névjegyzékben?

Mielőtt kihívja a statikust helyszíni szemlére akár ingatlan vásárlás előtt, akár falbontáshoz, tetőtér beépítéshez vagy épületkárosodás vizsgálatához), mindenképpen ellenőrizze, hogy a statikus neve szerepel-e a Kamarai névjegyzékben, vagyis van-e jogosultsága a feladat elvégzésére. Az alábbi linken a Név mezőbe beírva a kolléga nevét könnyen ellenőrizhetjük a fentieket:
https://mmk.hu/kereses/tagok

Engedéllyel és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2023

építési engedély

Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet  az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről. A témához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, továbbá a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.

Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!

Szavatosság a használt lakóingatlan hibájáért

tető csere

Munkánk során többször találkozunk azzal a problémával, hogy egy használt ingatlant megvásárló fél utólag észlel hibákat a megvásárolt ingatlanján, és hozzánk fordul segítségért, remélve, hogy a statikai szakvéleménnyel a kezében joggal követelhet kártérítést vagy az eredeti állapot visszaállítását, vagyis az adás-vétel meg nem történtét.

Ennek jártunk utána. A das.hu oldalán dr. Vágány Tamás cikke tárgyalja a témát:

Miután hosszas válogatást követően sikerült kiválasztani a megfelelő eladó lakást vagy házat, esetleg házrészt, senki nem szeretne kellemetlen meglepetéseket a drága szerzeményével kapcsolatban. Ilyen nem várt meglepetésekből pedig sajnos akadhat bőven! Kérdés, hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón?