Statikus szakvélemény vagy statikus terv?

Avagy mikor melyikre van szükség?

Mielőtt felhív vagy megkeres egy statikus irodát, jó ha tisztában van a fogalmakkal, nehogy úgy járjon, mint az alábbi példában:

  • Jó napot kívánok! Egy statikus szakvéleményre lenne szükségem!
  • Jó napot! Mivel kapcsolatban?
  • Alapozás.
  • Ez egy megépült alapozás?
  • Nem-nem! Most szeretnénk elkezdeni az építkezést, ahhoz kell statikus szakvélemény.
  • Akkor Önnek egy tervre van szüksége nem szakvéleményre.
  • Nem, tervezőnk van, nekem szakvélemény kellene.

Statikus szakvélemény vagy statikus terv?

Ez vagy ehhez hasonló telefonhívás egy héten többször is megismétlődik nálunk rendszeresen. Nekünk szakmabelieknek azonnal lejön, hogy a megrendelő egyáltalán nem érti, nem tudja mire van szükség, vagy mit követel meg a jogszabály az éppen elvégzendő építési tevékenységgel kapcsolatban. Tegyük most ezt tisztába!

Mikor mire van szükség? Mikor kell statikus szakvélemény és mikor kell statikus terv? Mi a különbség terv és terv között?

Statikus szakvélemény: ez egy jellemzően írásos anyag (esetlegesen kisebb rajzi mellékletekkel) ami egy már megépült, meglévő szerkezet állapotával, annak esetleges átalakításával, megerősítésével foglalkozik. Nem vagy nem feltétlenül tér ki minden szerkezeti részletre, de a  vizsgálat tárgyát képező szerkezetek szempontjából a főbb irányokat meghatározza, fontosabb szempontokat tárgyalja. Nem tartalmaz kiviteli terv szintű rajzi kidolgozásokat.

Terv: általános fogalom, mely valami megvalósításának rajzi ábrázolását jelenti. Lehet építész terv, statikus terv (pl. alapozási terv, födémterv) gépész terv (pl. csatorna terv,  elektromos terv (villamos hálózat) vagy egyéb terv (pl. belső építészeti, lakberendezési, stb). A terv lehet általános kidolgozottságú (mint az egyszerű bejelentés esetében az építész terv) vagy lehet nagyon részletes, minden részletre kiterjedő (kiviteli terv). Egy építész, egy statikus vagy bármely más szakág egyaránt készíthet kiviteli tervet. Természetesen a részletessége miatt ezek a tervek drágábbak, de van, hogy egyszerűen erre van szükség vagy épp a törvény ezt követeli meg.

A fenti fogalmak tisztázásából tehát látható, hogy a terv az egy új szerkezet megépítése előtt készül azért, hogy rajzilag megmutassa, hogyan kell azt megépíteni. A statikus szakvélemény pedig egy meglévő szerkezetről készül, annak állapotáról, átalakításáról vagy megerősítéséről. Természetesen ezek a dolgok néha picit összemosódni látszanak vagy ténylegesen összemosódnak, mint pl. egy falbontáshoz készülő kiváltás esetében. Az 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet vonatkozó része egyébként meghatározza, hogy mely esetekben szükséges az átalakításokhoz vagy megerősítésekhez kiviteli tervet készíteni, de ezt egy másik cikkben tárgyaljuk.

Mikor van tehát szükség leggyakrabban statikus szakvéleményre?

Statikus szakvéleményre van vagy lehet szükség az alábbi esetekben:

  • Falbontásokhoz vagy kiváltásokhoz
  • Tetőtér beépítés előzetes vizsgálatához, hogy az épület szerkezetei egyáltalán alkalmasak-e a tervezett tetőtér beépítés többletterheire vagy meg kell azokat erősíteni
  • Ingatlan vásárlás előtt
  • Szerkezeti károsodásokhoz (pl. repedések)
  • Napelem telepítésekhez
  • Kripták újratemethetőségéhez (kötelező)
  • Kéményseprő járdák vizsgálatához
  • Egyéb nehéz berendezések födémre telepítéséhez (pl cserépkályka, széf, akvárium, stb.)
  • Aljzatbetonozás előtt régi épületekben
  • Szerkezetek terhelésnövekedése esetében
  • Fennmaradási vagy használatbavételi eljárásokhoz
  • Banki hitel előtt amennyiben a bank ezt kéri
  • stb...

És akkor nézzük mikor van szükség statikai kiviteli tervre:

  • Új ház építése esetében, ha az egyszerű bejelentéssel készül. Ez magában foglalja a statikai tervek közül az alapozási tervet, födémtervet, fedélszék tervet, esetleg pillérek tervét, monolit vasbeton falak tervét, lépcsőtervet, koszorúk tervét.
  • Új szerkezet esetében, ha az engedélyhez kötött.
  • Új monolit vasbetonból készülő szerkezet esetében.
  • Bármely olyan szerkezet esetében, amely fesztávolsága meghaladja az 5,4 métert.
  • 1,5 m-nél magasabb támfal esetében.

Természetesen a fentiekben csak a leggyakoribb eseteket soroltuk fel, a vonatkozó törvények azonban tartalmazzák az összes többi olyan esetet is, amikor tervezésre van szükség.