Mátrai födém - amit érdemes róla tudni
A Mátrai födém ismertetése
A Mátrai födém a századfordulón (1893) szabadalmaztatott acélgerendák közötti gömbvas betonacél hálóra salakbetonból betonozott szerkezet volt. Az acélgerendákat 2,0-2,5 m-re helyezték el egymástól. A gömbvashálót a hengerelt acélgerenda felső övére erősítették, amely függőágy-szerűen belógott. Az akkori elképzelés szerint így a Mátrai födém tulajdonképpen tisztán húzott gömbvasból áll, a salakbeton csak a gömbvasháló közeinek kitöltésére szolgál, de az erőjátékban nem vesz részt (mint a mostani vasbeton szerkezetekben), így a beton szilárdsága nem volt követelmény. (A statikai modell azonban később helytelennek bizonyult, és a födém acélgerendái alulméretezetté váltak.)
5+1 tipp mielőtt statikust hívna
Mielőtt tervezett átalakítási munkálataihoz statikust hívna, fontolja meg az alábbi pontokat a saját és vagyonának biztonsága érdekében:
1. Szerepel-e a statikus a Kamarai Névjegyzékben?
Mielőtt kihívja a statikust helyszíni szemlére akár ingatlan vásárlás előtt, akár falbontáshoz, tetőtér beépítéshez vagy épületkárosodás vizsgálatához), mindenképpen ellenőrizze, hogy a statikus neve szerepel-e a Kamarai névjegyzékben, vagyis van-e jogosultsága a feladat elvégzésére. Az alábbi linken a Név mezőbe beírva a kolléga nevét könnyen ellenőrizhetjük a fentieket:
https://mmk.hu/kereses/tagok
Engedéllyel és engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 2023
Ügyfeleink részéről gyakran felmerül kérdésként, hogy az egyes építési vagy bontási tevékenységeket mikor szükséges engedélyeztetni, és mikor nem, továbbá mi tartozik a 2017. január 1-től módosult egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá. Ennek megalapozására a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szolgál, mely egyértelműen leírja, hogy mely tevékenységekhez szükséges építési engedélyt kérnünk, illetve a 155/2016 (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és ennek módosítása, a 482/2016 (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés körének kiterjesztéséről. A témához tartozik továbbá a 191/2009 (IX.15.) Kormány rendelet, mely az építőipari kivitelezési tevékenységet, továbbá a kiviteli tervezés kötelező eseteit tárgyalja.
Minden építtetőnek javasoljuk, hogy nézze át a fenti törvényi hivatkozások vonatkozó részeit, mielőtt bármilyen építési tevékenységbe kezd!
Szavatosság a használt lakóingatlan hibájáért
Munkánk során többször találkozunk azzal a problémával, hogy egy használt ingatlant megvásárló fél utólag észlel hibákat a megvásárolt ingatlanján, és hozzánk fordul segítségért, remélve, hogy a statikai szakvéleménnyel a kezében joggal követelhet kártérítést vagy az eredeti állapot visszaállítását, vagyis az adás-vétel meg nem történtét.
Ennek jártunk utána. A das.hu oldalán dr. Vágány Tamás cikke tárgyalja a témát:
Miután hosszas válogatást követően sikerült kiválasztani a megfelelő eladó lakást vagy házat, esetleg házrészt, senki nem szeretne kellemetlen meglepetéseket a drága szerzeményével kapcsolatban. Ilyen nem várt meglepetésekből pedig sajnos akadhat bőven! Kérdés, hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón?
Tetőcsere és tetőfedés csere
Régebbi vagy rosszul karbantartott épületek esetében eljön a pillanat, amikor a tulajdonos szeretné lecserélni a fedést (esetleg cseréplécezéssel együtt), vagy akár a teljes fedélszerkezetet is. Statikai szempontból az alábbiakat kell figyelembe venni a tető cseréjekor:
Kémények és kéményseprő járdák statikai ellenőrzése
Az utóbbi években több megrendelőnknek készítettünk már olyan szakvéleményt, mely egy felújított vagy újraépített kémény átvételéhez kellett a FŐKÉTÜSZ kérésének megfelelően. Ők ugyanis a felújított kéményeket illetve kéményseprő járdákat csak akkor veszik át, ha egy statikus szakértő igazolja, hogy a kémény felújítása szakszerűen történt, szerkezeti szempontból megfelelő kialakítással, illetve élet- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztet.