Alapozási terv készítése
A kiviteli tervek részeként vagy akár önállóan is elkészítjük házának alapozási tervét. De készítünk alapozási tervet nagyobb épületek, csarnokok, illetve kisebb tartószerkezetek, táblák, stb. számára is.
Családi házak jellemző alapozási rendszere a sávalap. Sávalap napjainkban jellemzően csömöszölt betonból készül, melynek tetején az egyenlőtlen süllyedések hatásának kiküszöbölésére monolit vasbeton talpgerendát (talpkoszorút) szokás végigvezetni. Sávalapot abban az esetben lehet tervezni és kivitelezni, ha a teherbíró talaj nincs mélyen.
Elkészítjük Önnek házának alapozási tervét!
Alapozási terv: Tipp
TIPP: Kérdezze meg a szomszédját, hogy valaki a környékről készíttetett-e talajmechanikai szakvéleményt. Ennek ára kb. 180.000÷250.000 Ft+ÁFA körül mozog, de ha sikerül egy szomszédot találni, aki már elkészíttette, Ön megspórolhatja ezt a költséget.
Mélyalapozásokat is tervezünk abban az esetben, ha a teherbíró talaj mélyen fekszik (cölöp alap, kútalap), azonban családi házaknál ez nem jellemző. Eddig csak egy esetben fordult elő, hogy családi háznak kútalapokat kellett terveznünk, de ez az épület közvetlenül a Duna partján épült, és az alapokat le kellett vinnünk a Duna 4 m mélységben található kavicságyáig.
Alapozási terv fontossága
Az alapozás az épület legkényesebb része! Ha külön kiviteli tervet nem is készíttet házához, alapozási tervet mindenképpen célszerű készíttetni, mert sok későbbi kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat, ráadásul az alap az épület legnehezebben és legköltségesebben javítható része!
Egy gazdaságosan kivitelezhető síkalapozás (sávalap vagy lemezalap) megtervezését irodánk az alábbi áron vállalja:
| Épület alaprajzi mérete [m2] | Ár |
|---|---|
| <150 m2 | 220.000 Ft |
| 150-200 m2 | 240.000 Ft |
| >200 m2 | 260.000 Ft |
A fenti árak az ÁFA-t nem tartalmazzák! Mélyalapozásokra (pl. cölöp, kút, rés, stb.) vonatkozóan kérjük, kérjen egyedi ajánlatot!
Az alábbi űrlapon megrendelheti tőlünk síkalapozási tervét:
Néhány fontos alapelv, melyet célszerű az alapozási terv elkészítésénél figyelembe venni:
Az alapozási tervhez vagy talajmechanikai szakvéleményt kell csináltatni, vagy a Geotechnikai Adattárból kell kikérni olyan talajmechanikai szakvéleményt, amely közel (pl. 100 m-es körzetben) készült a tervezendő épülethez. Ez azért fontos, hogy gazdaságos, és ugyanakkor biztonságos alapozást lehessen tervezni az épülethez.
Ha a teherbíró talajréteg nincs mélyen, és sávalapot tervezünk, akkor a sávalapot célszerű vasalással megerősíteni, hogy az egyenlőtlen süllyedésekből eredő épületkárokat meg lehessen előzni. Ezt azonban nem kell az alaptest teljes keresztmetszetében elhelyezni, ezáltal kevesebb lesz a betonacél felhasználás, de biztonságos szerkezet készül.
Ha a sávalapot lépcsőzni kell, a lépcsőzés mértéke nem lehet nagyobb 30 foknál. Ez a szabály azért lett kitalálva, hogy a talajban keletkező talajfeszültségek egymásra hatásának kedvezőtlen hatását csökkentse. Ez jellemzően ott fordul elő, ahol az épület részlegesen van alápincézve vagy a terep lejt. Sok esetben a lépcsőzés ilyen helyeken nem készül el (mivel alapozási terv sem készül), és ez hosszútávon szinte bizonyosan tartószerkezeti problémákat okoz.
Amennyiben a teherbíró talajréteg mélyen van, mint pl. annál a szentendrei családi háznál, melyet a Duna partjára terveztünk, ahol a Duna kavicságya 4,0 m mélységben volt, célszerű lehet kútalapok vagy cölöpalapok tervezése. A kútalapokat kellő sűrűséggel, gerendaráccsal vagy lemezzel összekötve kell elhelyezni. A kútalapok 60 vagy 80 cm átmérővel szoktak általában készülni. Ezek kiosztását az alapozási terv tartalmazza.
Néha felmerül lemezalap tervezése is, jellemzően nagyobb családi házaknál, ahol a teljes épület alatt pince található. Ebben az esetben ez gazdaságosabb és biztonságosabb megoldás lehet, mint a sávalap. Természetesen minden eset egyedi.